A magyar orvosi helyesírás rendezésére szolgál az alábbiakban ismertetett akadémiai állásfoglalás. Ez 1987 óta van érvényben, a szaknyelvi szövegek mégis igen tarka-barka képet mutatnak a szóválasztás, valamint a latinos vagy magyaros írásmód tekintetében, sok az ingadozás még egy szerző egy adott szövegén belül is. Kis erőfeszítéssel, a szabályok megismerésével és következetes betartásával mindez elkerülhető lenne. Szeretnénk, ha minden orvosi szakfordító ismerné és alkalmazná az állásfoglalásban megfogalmazott elvi irányelveket. Hisszük, hogy a hivatása iránt elkötelezett szakfordítók maroknyi csapata nagy hatást gyakorolhat a magyar orvosi nyelvre, oszlatva a zűrzavart és következetlenséget.

Akadémiai állásfoglalás az orvosi helyesírás ügyében (összefoglaló):

  1. Ha a magyar szavak az idegennel azonos jelentésűek és tartalmúak, tehát nem veszélyeztetik a szakszerűséget, a már bevált magyar szavak használata részesüljön előnyben az idegenek helyett.
  2. Latin (görög) eredetű orvosi szavaink írásában mind a latinos, mind a magyaros írásmódnak megvan a maga létjogosultsága.
  3. A kevert (hibrid) írásmód - egy szón belül - nem engedhető meg (kivéve a magyar képzővel ellátott idegen szavakat).
  4. Hibrid írásmód szóösszetételben azonban előfordulhat (lymphocytaszám, thrombocytaképzés [bár ez utóbbit írhatjuk magyarul is: vérlemezkeképzés]).
  5. A köznyelvivé válás szerinti rendező elv: ha egy orvosi szakszó vagy szakkifejezés már a köznyelvben is meghonosodott, azaz a mindennapi nyelvben is széles körben ismert, illetőleg a köznyelvben való meghonosodás útján van, akkor - mint tendencia - a magyaros (fonetikus) írásmód érvényesül.
  6. "A köznyelvben is meghonosodott" - ehhez támpontot ad az Orvosi helyesírási szótár (Akadémiai Kiadó, 1992), az Orvosi szótár (Medicina Könyvkiadó) legfrissebb kiadása és a Magyar értelmező kéziszótár. Ha ezekben szerepel a magyar fonetikával írott alak, akkor azt használjuk.
  7. Orvos olvasónak szánt szövegben (például protokoll-összefoglalóban, alkalmazási előírásban, készítményismertetőben, orvoslátogatóknak szánt tréninganyagban) a latinos írásmód következetes alkalmazása az elfogadott még egyes közkeletűvé vált szakszavak esetében is (arteriosclerosis, thrombosis). Latinosan írjuk az anatómiai, kór-, élet- és szövettani neveket, a kórokozók neveit, a betegségmegnevezéseket, műtéti eljárásokat, védett gyógyszerneveket.
  8. Még orvos olvasónak szánt szövegben is magyarosan (fonetikusan) írjuk a tudományágak és szakterületek neveit (hematológia, patológia), az orvosi technikai eljárások és műszerek neveit (akupunktúra, gasztroszkópia), a kémiai vegyületeket, hatóanyagneveket (trasztuzumab, vinka alkaloid, klopidogrél), a társtudományok szakkifejezéseit (ha azok e társtudományokban is fonetikusan írandók).
  9. Még orvos olvasónak szánt szövegben is a már bevált magyar szavakat és kifejezéseket használjuk az idegenek helyett.
  10. Nem szakember olvasónak szánt ismeretterjesztő szövegben (pl. betegtájékoztatóban) lehetőleg a magyar megnevezéseket kell használni (pl. áttét, gyomorhurut); vagy ha ilyen nincs, akkor az idegen megnevezések fonetikus írásmódját célszerű alkalmazni (pl. szklerózis multiplex). A betegtájékoztatóban tehát a következetesen alkalmazott fonetikus írásmód az elfogadott. Kivétel: a védett gyógyszernevek (de a hatóanyagneveket fonetikusan kell írni).
  11. Magyar képzővel ellátott, latinosan írt szavaknál törekedni kell az egész szó magyaros írására, de csak akkor, ha a szó már közkeletűvé vált (infekciós, anémiás, diagnosztizál; de: dyspnoés).
  12. Nem magyar képzővel képzett szavaknál nem engedhető meg a hibrid írásmód (latinos szótő + magyaros szóvégződés [utótag]: myelogén, haemofília; magyaros szótő + latinos szóvégződés [utótag]: hidrocephalia). Ilyen esetekben a képző vagy a szótő magyaros (fonetikus) változatával (logopédia, hemofília) kerülhetjük el a hibrid írásképet köznyelvi szavaknál. Köznyelvben nem használt szavaknál pedig a képző vagy a szótő latinos változatával (hydrocephalia) kerülhető el a hibrid íráskép.
  13. Az idegen és magyar szót házasító szóösszetétel helyesírására a magyar helyesírás szabályai érvényesek. Példák: bőrciszta, gázphlegmone-bacilus, liquorvizsgálat, májfibrosis, szívaneurysma stb.
  14. Egy írásművön belül az írásmód egységes és következetes legyen.

Forrás: Orvosi helyesírási szótár (Akadémiai Kiadó, 1992).

"Több mint 15 éve korrektorként és szerkesztőként dolgozom - valamint tördelőszerkesztőként, de voltam újságíró is. Legnagyobb gyakorlatot egészségügyi kiadványok szerkesztésében és nyelvi lektorálásában szereztem, elsősorban egyes betegségeket ismertető, laikus betegeknek szóló könyveket és kisebb részben orvosoknak szóló könyveket, kézikönyveket szerkesztek, korrektúrázok, de egészségügyi tankönyvek szerkesztésére is rendszeresen kapok megbízást. Nagyon örülök, hogy vannak mások is, akik a magyar nyelv helyes használatát szívükön viselik, átérzik páratlan gazdagságát és kifejezőképességét."
2011. szeptember 28. Sárközy Andrea (E-mail cím: andrea[pont]sarkozy[kukac]gmail[pont]com)

"Helyesírási szabályzatunk 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre, a 10. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek." - Olvashatjuk A magyar helyesírás szabályai tizenegyedik kiadásának előszavában. Az akadémiai irányelveket ismerő és betartó fordítók, lektorok, szakírók álma, hogy ugyanerről a sikerről számolhassanak be egykor az Orvosi helyesírási szótár következő kiadásának szerkesztői...
2011. október 11. Az oldal szerkesztője, Dr. Piros Ervin (E-mail cím: forditas[kukac]orvosiforditas[pont]hu)

Kérdése van? Hibát talált a honlap szövegében? Megjegyzést szeretne fűzni a fentiekhez? Szívesen fogadja minden kérdését, észrevételét és megjegyzését az oldal szerkesztője az alábbi e-mail címen:
forditas[kukac]orvosiforditas[pont]hu

Ha olyan, orvosi fordításokra specializálódott magyar fordításszolgáltatót keres, amelynek szakfordítói és lektorai betartják a fenti szaknyelvi helyesírási szabályokat, látogasson el az Acta Medica Fordítóiroda honlapjára.

Utoljára 2014. május 30-án frissítettük az oldalt. COPYRIGHT © 2005-2014. www.orvosiforditas.hu. Minden jog fenntartva.

Valid XHTML 1.0 Strict

Kérdéseivel forduljon az oldal szerkesztőjéhez: Dr. Piros Ervin szakfordító, gyógyszerész (+36 30 205 8985)

Az oldal üzemeltetője az Acta Medica Fordítóiroda